A szájhigiénia fogorvosiaspektusai
A fogorvos ajánlata a lepedékben keletkező bomlástermékek hatástalanítása. E vonatkozásban is az egyéni szájápolásra kell első helyen utalnunk: a fogak kefélése, és különösképpen az öblítés, ezen az úton is hatékony, ha kellő időben és valóban jól végzik.
A nyálelválasztás döntő fontosságú: a nyál egyrészt hígítja, másrészt pufferkapacitásának eredményeként semlegesítheti a savas termékeket.
A fokozott nyálfolyás véd afogszuvasodás ellen, ez mutatkozik abban is, hogy a fogszabályozásra szolgáló aktivátort éjszakánként viselőkön, akik ezért általában erősen nyálaznak, kevés új szú támad a fogorvos adatai alapján.
A lepedék semlegesítése
A lepedékben keletkező savi valenciák semlegesítése a célja az ammónium- foszfát és urea fogporkénti használatának vizsgálják a fogászaton. Az ureából is ammóniák képződhet enzimatikus bomlás során. Bár számos kísérleti sorozatban kedvező eredményt értek el, e szerek nem tudtak általánosan elterjedni. Az egyes kísérletek között mind a két hatóanyag töménységét, mind az elért eredményt illetően elég nagyok az eltérések.
Adszorptív módon - a savi valenciákat magához kötve - hat a carboanimalis vagy medicinalis. Nincs racionális magyarázat arra, hogy miként védhet a szú ellen az egyébként szagtalanító és frissítő hatású chlorophyllum, e feltételezett védő hatása bizonyítatlan, ártalmas mellékhatása sem ismeretes a fogorvosoknál.
A fogsort védő termékek
Alighanem fogászati szempontból ebbe a kategóriába sorolható hatásmechanizmusát illetően a calciumfoszfáttal dúsított kenyér és a calciumfoszfátot tartalmazó rágógumi. Ezeknek a dúsított élelmiszereknek, ill. élvezeti cikkeknek a használata során a másodlagos calciumfoszfát egyrészt semlegesítheti a savi valenciákat, másrészt esetleg olyan foszfátkoncentrációt teremt a lepedékben, amely legalább erre az ionra nézve megközelíti vagy el is éri az oldhatóság határát, ennélfogva további foszfát nem oldódhat, így a zománc apatitjából sem. A kenyérhez 1 - 2% koncentrációban keverik. Az eddig rendelkezésre álló eredmények szerint hatása főként az approximalis felszínek szuvasodásának a csökkenésében nyilvánul meg.
Fajlagos fermentgátlók ismertek ugyan, és kísérleti körülmények között fogkrémbe keverten, ill. rágógumihoz hozzáadva be is vált egyik-másik, mint pl. a 2-metill,4-naftokinon (szintetikus K-vitamin); ennek ellenére egyiknek a használata sem terjedt el. Ennek legfőbb oka, hogy más úton - elsősorban a fluorprofilaxis révén - lényegesen olcsóbban jobb eredmény érhető el. Nem kétséges azonban, hogy a fogszuvasodás megelőzésének ez az útja is járható. Fontos volna a fogorvosi kutatásban olyan fermentgátló szintetizálása, amely a szájban hatékony, hatékonyságát viszont elveszti, ha a gyomornedvvel, ill. a duodenum tartalmával keveredik.
A fog felületkezelése
A fog izolálása környezetétől a felszínéhez kötődő anyagokkal. Első kísérletként a sebészetben használatos sebragasztót próbálták e célra hasznosítani, de a metil-2-cianoakrilát folyadékból és részben iners anyagokat tartalmazó porból (kovasav, szilikát, szilícium-gél, "önkötő", megkötött metil-metakrilát-polimer) készülő keverék a fogon csak bizonytalanul tapadt. Ez a pasztaszerű keverék a szájban mintegy 2 - 4 perc alatt köt (keményedik) meg. Kiderült azonban, hogy a száj nedves közegében a cianoakrilát bomlik, mi-közben esetleg toxikus termékek válnak szabaddá. Ez tiltja használatát a szájban, jóllehet több - de csak rövid időszakot áttekintő - klinikai kísérletsorozatban eredményesnek bizonyult.
Jobban használható a bisz(4-hidroxifenil)dimetil-metán és a glicidil-metakrilát addíciós terméke, mely egyben a legtöbb mai, ún. kompozíciós tömőanyag alapanyaga. Ez az addíciós termék használhatónak bizonyult barázdareteszelőként is. Kötését egyrészt benzoilperoxid hozzáadásával, másrészt UV besugárzással igyekeztek gyorsítani. Maga az alapkeverék túlságosan sűrű, hogysem csakugyan jól behatolhasson szűk barázdákba is; ezért használatos 3 rész glicidil-metakrilát+biszfenol-ból és 1 rész metil-metakrilátból álló, ecsettel könnyen a fogra kenhető keverék, melyhez katalizátorként közvetlen a használat előtt adnak 1 csepp 2%-os benzoil-metil-étert. UV besugárzásra a katalizátorból olyan gyökök szabadulnak fel, melyek megindítják az alapkeverék polimerizációját; 30 másodperces UV besugárzás hatására olyan kemény lesz, hogy ellenáll a rágónyomásnak. Ilyen pl. az USA-ban készülő Nuva-Seal, besugárzására a Nuva-Lite-nek nevezett UV lámpa szolgál a szájba vezethető fejjel. Tapadását elősegítendő a kezelendő fogfelszínt előzetesen (1 percig) 50%-os foszforsavval marják ("kondicionálják"), majd a savat lemossák, s ezt követően 30 másodpercig komprimált levegőt ráfújva szárítják. A foszforsav hatására a szabad szemmel ugyan simának tűnő, mikroszkópos méretben azonban egyenetlen felszínű zománcon nagyobb, tágabb és mélyebb rések támadnak. A folyékony keverék e résekbe behatol; bár a réseket nem tölti ki maradéktalanul, megkeményedése után benyúló lábai - csapjai - szilárdan tartják a helyén.
Utolsó kommentek