Fogorvos Budapest szájsebészete

Fogászati kezelés részletei

A fogorvosnál a gyökérkezelt fogon általában könnyen törik le terheléskor még a kellő dentintámasztékú csücsök is. A rágófelszínt körbefogó zománc folyamatossága a II. oszt. üreggel bíró fognak legalább az egyik approximalis felszínén megszakadt a fogászat. Alighanem ebben rejlik annak oka, hogy ilyen csücsöktörést II. osztályú tömés kapcsán sokkal gyakrabban észlelünk, 1. osztályú tömés kapcsán viszont csak elvétve.

Hogy a gyökérkezelt fogon a csücsköket eme - kiterjedésében és lefutásában előre nem látható jellegű - töréstől megvédjük, célszerű, ha töméssel borítjuk az egész rágófelszínt a fogorvos. E célból a készítendő tömés anyagának minőségétől függően kisebb-nagyobb vastagságban lecsiszoljuk az ép csücsköket is, amalgám tömés tervezése esetén úgy, hogy a tömés vastagsága legalább 1,5 mm legyen, öntött betét készítésekor 0,5 mm vastagság is elegendő. A fogászati praeparálás annyiban tér még el az előbb leírtaktól, hogy - amalgám tömés esetén - az egész pulpa-üreget is amalgámmal tömjük meg. Ilyenkor mintegy fordított helyzetet látunk az üregben, mint élő fogbelű fogon: az approximalis lépcső occlusalisabban helyezkedik el, mint az üreg subpulpalis fala.

Ha viszont betétet készítünk, a pulpaüreget más anyaggal (mégpedig inkább amalgámmal, mint cementtel) külön megtömjük, s ebben a tömésben alakítjuk ki az occlusalis üregrész "pulpalis" és az approximalis üregrészek ,,axiopulpalis" falát. így eljárva, az öntött betéthez kevesebb nemesfémet kell felhasználnunk.

Plasztikus tömés készítése

A fogász az előkészítés menetekor attól függően jár el, hogy milyen helyzetben áll a megbetegedett frontfog s milyen kiterjedésű a caries.

Minthogy a III. osztályú üregbe készülő tömés többnyire látható helyen van, kozmetikai szempontokra tekintettel kell lennünk. Ezért III. osztályú üreget általában úgy készítünk elő, hogy minél kevésbé legyen látható a tömés, a tömésére pedig oly anyagot használunk, amely színében és áttetszőségében messzemenően hasonlít a beteg meglevő fogaihoz.

Általában a fogorvos fogszínű transzparens (ún. szilikát-) cementtel, ill. kompozíciós anyaggal tömjük, s ezért a praeparálás során nem követjük a praeventiv extensio elveit.

Az üregek kezelése a klinikán

A fogorvos azért, hogy a fogközben elhelyezkedő kis üreget lehetőleg kevés ép szövet feláldozásával tudjuk praeparálni és megtömni, a fogak közé helyezett műszerrel gyors szeparálást végzünk: a két szomszédos fogat csavarerő és a fogak közé szorított fémékek kihasználásával eltoljuk egymástól. A szeparátort a fogak között hagyva végezzük a praeparálást.

Tekintettel a kozmetikai követelményekre, az üreg előkészítését lehetőleg az orális oldal felől végezzük. Ha az orális oldalról praeparálunk, akkor gyakorlatilag mindig tükörből kell dolgoznunk, s a fúrót, csiszolókövet, -gyémántot könyökdarabba kell fognunk.

A vestibularis oldal felől praeparáljuk a frontfogak approximalis üregeit, ha a frontfogak között természetes hézagok vannak, ha hiányzik a szomszéd fog, gyakran a mesialis élével kifelé fordult felső kismetsző mesialis felszínén, valamint oly nagyobb kiterjedésű szuvas góc esetén, amely eleve roncsolta a zománcot a fog vestibularis felszínén.

Az üreg feltárását - kellő szeparálás után - kis gömbfúróval, ill. gyémánttal kezdhetjük meg. Ha a szeparálás eléggé kiadós - amire, sajnos, ritkán találunk példát -, akkor legalább részben megtarthatjuk az approximalis felszínen kialakítandó üreg orális falát is. Ritkán sikerül azonban ilyen mértékű szeparálást elérnünk, ezért általában kénytelenek vagyunk az üreget úgy megnyitni, hogy orális falát nagyobb részben eleve elvesszük. A szuvas laesio feltárására ilyenkor leginkább keskeny hengeres gyémántot használunk, számításba jöhet helyette barázdafúró is.

A szájhigiénia fogorvosiaspektusai

A fogorvos ajánlata a lepedékben keletkező bomlástermékek hatástalanítása. E vonatkozásban is az egyéni szájápolásra kell első helyen utalnunk: a fogak kefélése, és különösképpen az öblítés, ezen az úton is hatékony, ha kellő időben és valóban jól végzik.

A nyálelválasztás döntő fontosságú: a nyál egyrészt hígítja, másrészt pufferkapacitásának eredményeként semlegesítheti a savas termékeket.

A fokozott nyálfolyás véd afogszuvasodás ellen, ez mutatkozik abban is, hogy a fogszabályozásra szolgáló aktivátort éjszakánként viselőkön, akik ezért általában erősen nyálaznak, kevés új szú támad a fogorvos adatai alapján.

A lepedék semlegesítése

A lepedékben keletkező savi valenciák semlegesítése a célja az ammónium- foszfát és urea fogporkénti használatának vizsgálják a fogászaton. Az ureából is ammóniák képződhet enzimatikus bomlás során. Bár számos kísérleti sorozatban kedvező eredményt értek el, e szerek nem tudtak általánosan elterjedni. Az egyes kísérletek között mind a két hatóanyag töménységét, mind az elért eredményt illetően elég nagyok az eltérések.

Adszorptív módon - a savi valenciákat magához kötve - hat a carboanimalis vagy medicinalis. Nincs racionális magyarázat arra, hogy miként védhet a szú ellen az egyébként szagtalanító és frissítő hatású chlorophyllum, e feltételezett védő hatása bizonyítatlan, ártalmas mellékhatása sem ismeretes a fogorvosoknál.

A fogsort védő termékek

Alighanem fogászati szempontból ebbe a kategóriába sorolható hatásmechanizmusát illetően a calciumfoszfáttal dúsított kenyér és a calciumfoszfátot tartalmazó rágógumi. Ezeknek a dúsított élelmiszereknek, ill. élvezeti cikkeknek a használata során a másodlagos calciumfoszfát egyrészt semlegesítheti a savi valenciákat, másrészt esetleg olyan foszfátkoncentrációt teremt a lepedékben, amely legalább erre az ionra nézve megközelíti vagy el is éri az oldhatóság határát, ennélfogva további foszfát nem oldódhat, így a zománc apatitjából sem. A kenyérhez 1 - 2% koncentrációban keverik. Az eddig rendelkezésre álló eredmények szerint hatása főként az approximalis felszínek szuvasodásának a csökkenésében nyilvánul meg.

Fajlagos fermentgátlók ismertek ugyan, és kísérleti körülmények között fogkrémbe keverten, ill. rágógumihoz hozzáadva be is vált egyik-másik, mint pl. a 2-metill,4-naftokinon (szintetikus K-vitamin); ennek ellenére egyiknek a használata sem terjedt el. Ennek legfőbb oka, hogy más úton - elsősorban a fluorprofilaxis révén - lényegesen olcsóbban jobb eredmény érhető el. Nem kétséges azonban, hogy a fogszuvasodás megelőzésének ez az útja is járható. Fontos volna a fogorvosi kutatásban olyan fermentgátló szintetizálása, amely a szájban hatékony, hatékonyságát viszont elveszti, ha a gyomornedvvel, ill. a duodenum tartalmával keveredik.

A fog felületkezelése

A fog izolálása környezetétől a felszínéhez kötődő anyagokkal. Első kísérletként a sebészetben használatos sebragasztót próbálták e célra hasznosítani, de a metil-2-cianoakrilát folyadékból és részben iners anyagokat tartalmazó porból (kovasav, szilikát, szilícium-gél, "önkötő", megkötött metil-metakrilát-polimer) készülő keverék a fogon csak bizonytalanul tapadt. Ez a pasztaszerű keverék a szájban mintegy 2 - 4 perc alatt köt (keményedik) meg. Kiderült azonban, hogy a száj nedves közegében a cianoakrilát bomlik, mi-közben esetleg toxikus termékek válnak szabaddá. Ez tiltja használatát a szájban, jóllehet több - de csak rövid időszakot áttekintő - klinikai kísérletsorozatban eredményesnek bizonyult.

Jobban használható a bisz(4-hidroxifenil)dimetil-metán és a glicidil-metakrilát addíciós terméke, mely egyben a legtöbb mai, ún. kompozíciós tömőanyag alapanyaga. Ez az addíciós termék használhatónak bizonyult barázdareteszelőként is. Kötését egyrészt benzoilperoxid hozzáadásával, másrészt UV besugárzással igyekeztek gyorsítani. Maga az alapkeverék túlságosan sűrű, hogysem csakugyan jól behatolhasson szűk barázdákba is; ezért használatos 3 rész glicidil-metakrilát+biszfenol-ból és 1 rész metil-metakrilátból álló, ecsettel könnyen a fogra kenhető keverék, melyhez katalizátorként közvetlen a használat előtt adnak 1 csepp 2%-os benzoil-metil-étert. UV besugárzásra a katalizátorból olyan gyökök szabadulnak fel, melyek megindítják az alapkeverék polimerizációját; 30 másodperces UV besugárzás hatására olyan kemény lesz, hogy ellenáll a rágónyomásnak. Ilyen pl. az USA-ban készülő Nuva-Seal, besugárzására a Nuva-Lite-nek nevezett UV lámpa szolgál a szájba vezethető fejjel. Tapadását elősegítendő a kezelendő fogfelszínt előzetesen (1 percig) 50%-os foszforsavval marják ("kondicionálják"), majd a savat lemossák, s ezt követően 30 másodpercig komprimált levegőt ráfújva szárítják. A foszforsav hatására a szabad szemmel ugyan simának tűnő, mikroszkópos méretben azonban egyenetlen felszínű zománcon nagyobb, tágabb és mélyebb rések támadnak. A folyékony keverék e résekbe behatol; bár a réseket nem tölti ki maradéktalanul, megkeményedése után benyúló lábai - csapjai - szilárdan tartják a helyén.

A fogorvos véleménye

A fogászat mai ismeretei szerint a fogszuvasodás pathomechanismusának magyarázatára az eddigi elméletek és hipotézisek közül a fogorvos Miller ún. chemoparasita-elmélete a legalkalmasabb. E tanok a múlt század 80-as éveinek végéről származnak, a közben eltelt idő alatt egyes részleteket illetően módosultak, de jól egyeznek mind a klinikai tapasztalat, mind az experimentális caries-kutatás által felderített tényekkel.

A szuvas fog kialakulásának elmélete

Miller elméletének lényegi tartalma úgy foglalható össze, hogy a fogszuvasodást nem közvetlenül kezdeményezik a mikroorganizmusok, hanem tevékenységük folytán a fogon megtapadt lepedékben bomlási (erjedési) folyamatok játszódnak le. Ennek során savak keletkeznek a lepedékben, s ezek a szerves savak bontják meg a kemény fogszövetek - elsődlegesen a zománc - ásványi fázisát. Az ásványi fázis részleges oldódása nyit utat a zománc, ill. dentin szerves vázát pusztító mikroorganizmusoknak.

A chemoparasita-elmélet szerint a cariogenesisnek az alábbi elengedhetetlen előfeltételei vannak:

• a szájüreggel érintkező, tehát a szájüregbe exponált fogfelszín,
• amelyen huzamosan megtapad a lepedék.
• a lepedékben savképző mikroflóra él,
• a lepedék legalább időlegesen tartalmaz a lebontás során savi közbülső vagy végterméket adó substratumot.

A fogszuvasodás klinikai észlelése

A klinikailag észlelt caries ezeknek a követelményeknek minden szempontból megfelel: mindig a fognak a szájüregbe exponált felszínén, habitualisan tisztátlan zónában kezdődik. E tényező jelentősége a cariogenesisben rendellenesen álló fogak szuvasodásának lokalizációjából világlik ki a legszebben, a szabályos fogsorban álló kis- és nagyőrlőknek - fissuráktól és gödröcskéktől eltekintve - soha nem lesz szuvas az orális felszínük, s vestibularis felszínükön is ritkán támad caries. Ha ellenben a jellegzetes anatómiai alakú fog 90°-kal elfordultan áll a sorban, s a szabályosan a szájüreg és szájpitvar felé tekintő felszíne ennélfogva a szomszéd fog felé tekint - azaz helyzetét illetően approximalis felszínné vált -, e két eleve szótól védett felszín gyakran betegszik meg, míg a szabályosan álló fog gyakran cariesessé váló approximalis, az elfordultan el-helyezkedő fogon azonban a szájüreg, ill. szájpitvar felé tekintő felszíne épen marad.

A fogorvos eltávolítja a mikroflórát

A lepedékben a fogorvos valóban kimutathat olyan mikroflórát, mely a megrekedt szénhidrátokból pH 5,2 vagy ennél alacsonyabb pH-értékű savat tud képezni. Ismételten bizonyítást nyert - a fog felszínén, kezdődő szuvas gócban végzett közvetlen pH-mérésekkel -, hogy in vivo e megkövetelt pH-érték valóban fennáll.