Fogorvos Budapest szájsebészete

A fogtömés néhány részlete a fogorvosnál

Fogorvos számára a fogtömésnél a fő indikációs terük a Black III. és V. osztályú üreg, ebben lényegesen jobbak a szilikát, ill. konvencionális akrilát töméseknél. A Black IV. osztályú üreg tömésére - parapulpalis csapokkal vagy anélkül - egyenértékűek a konvencionális akriláttal. Black I. és II. osztályú cavitas tömésére inkább csak (és fenntartással) a tejfogazatban ajánlhatók. Maradófogon Black I. osztályú cavitasokban esetleg használhatók, II. osztályúakban kevéssé, illetve egyáltalán nem. A kompozíciós tömőanyagok ui. két-háromszorta nagyobb mértékű abrasiót mutatnak az amalgámnál a budapesti fogászaton.

Fogászati kondicionálás.

A fogászati kezelés során a kompozíciós anyagból készült tömés tartását lényegesen javítja, ha az üreg zománcfalát előzetesen savval marják, edzik. Ezt az előkezelést közkeletűen kondicionálásnak nevezik a fogorvosok.

A savval végzett előkészítés effektusa kettős: egyrészt roncsolja a zománc természetes, ill. praeparált, de nyállal hosszabb időn át érintkezett felszínén a fehérjékből és mucopolysaccharidákból álló hártyát (melynek jelenléte megakadályozná, hogy a tömőanyag a zománcfelszínnel közvetlenül érintkezzék), másrészt megbontja a zománc legfelszínesebb (mintegy 5-25, legfeljebb 30 mikron vastag) rétegének szabályos szerkezetét.

A savban - a kondicionáláskor választott rövid időben - a zománcfelszín szervetlen kristályai aszerint oldódnak a prizmák belsejéből, ill. a prizmaközökből, hogy eleve hol lazább a szerkezetük. Ezúton lényegesen megnövekszik a zománc és a tömőanyag közötti érintkező felszín, a zománcon, ill. zománcban szabálytalan alakú rések, mélyedések, mondhatnék barlangok keletkeznek, ezekbe behatol a kompozíciós tömőanyagok egyes gyártmányaihoz mellékelt, közvetlenül használat előtt két komponens összekeveréséből nyert, szinte folyékony "ragasztó", más gyártmányaiban a kompozíciós anyag még folyékony gyantakomponense, s itt keményedik meg a budapesti fogorvosnál.

Hogyan tömjünk fogat?

A "ragasztó" általában a kompozíciós keverék töltőanyagtól mentes gyantakomponense. A rések szabálytalan alakja folytán ezek a-"lábak", "csapok" igen jól tartják a helyén a "ragasztó" fölé rétegezett, ill. eleve használt kompozíciós anyagot a zománcon a fogorvos.

A barázdazárók tárgyalásakor röviden már rámutattunk a savas kondicionálás szükségességére, előnyeire, egyben veszélyeire és hátrányaira is a fogászat. Az ötvenes évek derekán először Buonocore készítette elő savval a zománcot, hogy barázdazáró anyaga jobban tartson, annak idején 7% ZnO- porral részben semlegesített, aránylag igen tömény (85%-os) foszforsavat használt. Manapság általában 35-50%-os foszfor-ill. 50%-os citromsav használatos kondicionálásra. Ez úton javítani igyekszünk a barázdazárók, különösen nagyobb tömés, pl. élpótláskor a kompozíciós anyagból készülő felépítés tartását, valamint a tömés széli záródását.

Ezenfelül ajánlják még, hogy a kondicionált zománcra kompozíciós anyaggal, ill. ragasztóval úgy erősítsünk orthodontiai horgot, csövecskét stb., hogy ne kelljen abroncsot, gyűrűt készítenünk, továbbá az ínyszéli zománcon keletkezett erosiókat, a zománc szerkezeti defektusait, elszíneződéseit - esetleg szabályos üregelőkészítés nélkül - ilyen módon reparáljuk.